Hosszú, fárasztó sétákra és a főváros ezernyi arcára készüljön fel az, aki be szeretné barangolni Budapest világörökséggé nyilvánított területeit. A Duna két partja négy hídnyi hosszon, a várnegyed és a Gellért-hegy, a Hősök tere és a teljes Andrássy út, valamint az alatta robogó Milleniumi Földalatti Vasút – csak néhány kiragadott helyszín, melyek bejárása önmagában is kitöltene egy mozgalmas hétvégét. Lehetséges azonban, hogy egy élet is kevés lenne az építészei kincsek sokaságának és a mögöttük rejlő gazdag történelemnek a feltérképezéséhez.

(Tovább…)

Világörökségi helyszínek – oly sok mindent jelent ez a név… és természetesen mindenkinek mást és mást.

Közösek abban, hogy mindegyik elmúlt idők és kultúrák tanúja, felbecsülhetetlen értékű, emberkéz által alkotott kulturális vagy évmilliók alatt keletkezett természeti kincs, amelyek pusztulása súlyos és pótolhatatlan veszteséget jelentene az egész emberiség számára. Védelmük ezért nem csak egy adott ország, hanem a népek közösségének feladata.

Ezeket a világszerte megtalálható helyeket, (kulturális és természeti örökségeket) amelyeket az UNESCO a Világörökség részének nyilvánított,  nevezhetjük az emberiség egyetemes értékeinek is, amiket óvni és védeni kell, hogy az utánunk következő nemzedékek is megismerhessék őket.

A mi legfontosabb feladatunk ezen a téren, hogy a megismerést segítsük és tegyük a legkönnyebbé az érdeklődők számára. Megpróbáljuk többféle módon (film, kép és szöveg segítségével) bemutatni Önnek a Világ számos országában található világörökségi helyszíneket.

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)

Pannonhalma – oly sok mindent jelent e név: nagynevű, rangos iskolát, a magyar kereszténység bölcsőjét, egy felbecsülhetetlen kulturális hagyaték lenyomatát – és a Világörökség részét. A Bencés Főapátság ablakaiból egy ezredév tükröződik vissza, a falak között a magyarság legnagyobb alakjai szólnak a látogatóhoz. Pannonhalma azonban mindenek előtt a folytonosságot testesíti meg. Küldetését a kezdetektől napjainkig töretlenül ellátja, a történelem legsúlyosabb viharaival dacolt, és megmaradt aktív, a jelenben élő és a jövőt szolgáló közösségnek. (Tovább…)

Hallstatt-Dachstein-Salzkammergut kultúrtáj

Tavai, rendkívül ritka állat- és növényvilága, jelentős régészeti lelőhelyei és bámulatos barlangokat rejtő káprázatos hegyi világa mellett a régió különleges jellemzője az, hogy ez a vidék három és fél évezredes folyamatos kultúrtörténeti múltra tekinthet vissza.

Ismerje meg a “sóba zárt ember” történetét a hallstatti sóbirodalomban! Az ebből az időszakból származó sírleletek ma is hűen tudósítanak a vidék egykori jólétéről, a Hallstatti Kulturális Örökség Múzeumában értékes tárgyakat tekinthetünk meg. Érdemes megismerkedni a jellegzetes fafaragásokat alkalmazó helyi építési stílussal is, és megérezni az itt élő hagyomány különleges erejét!

Máramarosi fatemplomok

Az emberkéz alkotta jellegzetes értékek között első helyen áll a fafaragásos művészet, melynek legjellegzetesebb helyszíne Máramaros.

A máramarosi fatemplomok, nevezetesen a barcánfalvi (Barsana), a budfalvi (Budesti), a deszei (Desesti), a jódi (Ieud), a nyárfási (Plopis), a sajómezői (Poienile Izei), a rogozi (Rogoz) és a dióshalmi (Surdesti) fatemplom, a helybéliek lelkivilágát tükrözik. E fatemplomok lenyűgözik a látogatókat különleges, az idő múlásával dacoló, égbe nyúló faszerkezetükkel, épen maradt, a középkori emberek népi hiedelemvilágát tükröző falfestményeikkel.

Fertő-tó – Neusiedlersee Kultúrtáj

Az országhatárokon átnyúló Fertő-tó kultúrtájat Ausztria és Magyarország közösen jelöltette a Világörökségi Listára. Festői hegységek, pompás szőlőskertek, kiterjedt legelők jellemzik az Ausztria keleti részén elterülő vidéket.

Az Európában egyedülálló kultúrtáj kialakulása erdőirtás, vízelvezetés, vadászat és legeltetés eredménye. A pannon, az alpesi és a mediterrán területek számtalan növény- és állatfajtája talált élettérre az Alpok és a puszták között elterülő Neusiedler See (Fertő-tó) – Seewinkel Nemzeti Parkban.

A semmeringi vasút

A XIX. század közepén mindössze hat év alatt épült meg a vasút a közel 1000 m-es tengerszint feletti magasságban húzódó hágón át, melyen előtte csak lovaskocsikkal lehetett átkelni. Akkoriban ez volt a világ vasúton elérhető pontjainak a legmagasabbika.

A vasútvonalat, az egyedi kultúrtáj meghatározó elemét már a maga idejében is a technika és a természet harmnikus együtteseként méltatták. A semmeringi tájat, mely mára hagyományos kirándulóhellyé vált, a vasút tette hozzáférhetővé a látogatók számára.

Graz történelmi belvárosa

 A Világörökségi Listára 1999-ben felkerült óváros 72 ha területet ölel fel és 450 épületből áll.

Több évszázadon keresztül alakult a városkép a híres óratoronyról felismerhető Schlossberg körül, s a középkor óta valamennyi jelentős stílusirányzat gazdagította: a gótika, a reneszánsz, a barokk, a historizmus és a szecesszió éppúgy emelt itt csodálatos épületeket, mint napjaink építészei. Graz utcái is jól példázzák, milyen kulturális jelentőséget nyerhet egy város, mely mindennapjaiban is meghatározó szerepet juttat a kultúrának és művészetnek, múltban és jelenben egyaránt.

Kevés belváros közepén találunk fákkal borított hegyet, amely tetején vár magasodik: a grazi Schlossberg (várhegy) pedig éppen ilyen. Több, mint 1000 évvel ezelőtt az itt álló “kis vár”, szláv nyelven “gradec” adott nevet a városnak, amely később hatalmas és bevehetetlen erőddé nőtte ki magát.

A legenda szerint maga az ördög hozta létre a Schlossberget: megígérte a grazi népnek, hogy megmagasítja az itt álló Schökl dombot, egyre jobban és jobban, minden egyes grazi polgár lelkéért cserébe, aki megmássza a dombot. Amint a gonosz a város felett repült egy Afrikából származó óriási sziklával a kezében, vette észre, hogy az emberek hosszú sorokban vonulnak fel a dombra, ám mivel ez éppen Húsvét vasárnap történt, nem volt hatása az emberekre, így egyetlen lelket sem tudott elvinni közülük. Ekkor éktelen haragjában ledobta a nagy sziklát a városra, amely két darabra tört: a  nagyobb darab lett a mai Schlossberg.

A várba számos szerpentin vezet fel, virágos teraszok, árnyas fák és kő mellvédek között, ám aki nem készült fel a kb. 20 perces gyaloglásra, a Schlossbergbahn 3 perc alatt felrepíti a 475 m magas hegyre, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a Mura völgyére.

A hajdan bástyatoronyként használt óratorony a város jelképe, amely óraszerkezete 1712 óta pontosan üti el az órákat, tövében mégis gyakran elfeledkezünk az idő múlásáról.