1972. november 16-án az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) földünk egyetemes kulturális és természeti örökségnek gondozása és megóvása érdekében hozta létre az „Egyezményt a világ kulturális és természeti örökségének védelméről”.

Az UNESCO Világörökség Egyezménye olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. A megőrzési kötelezettség megszegése esetén ugyanis lehetőség van a listából való törlésre is.

A Világörökség Egyezmény aláírásával valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.

Az alapítás óta már 184 állam csatlakozott az egyezményhez – ezáltal tehát nemzetközi szinten a legjelentősebb eszköz, amelyet a népek közössége valaha is megalkotott egyetemes értékei védelmére.

A Világörökségi helyszínek között számos olyan is található, amely emberi tevékenység vagy természeti esemény miatt veszélybe került. Jelenleg 31 olyan helyszín van, amely különleges odafigyelést és törődés igényel mind a nemzetközi szervezetek, mind az egyes államok részéről. Ilyen például a közelebbiek közül Németországban az Elba völgye, amely a veszélyeztetett Világörökségi helyszínek listáján szerepel.

http://whc.unesco.org/

A világörökség listára kerülés kritériumai:

A kritériumokat két csoportban foglalták össze, ezek alapján egy helyszín vagy kulturális, vagy természeti örökség kategóriában kerülhet fel a Világörökségi Listára. Az előbbinél a legfontosabb kritériumnak a „hitelesség” (történelmi autentikusság) számít, míg a természeti örökség esetében az „integritás” (érintetlenség, sértetlenség).

2004 végén az addig különálló két kritériumcsoportot egybevonták. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek az alábbi tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.

Kritériumok:

• Kulturális kritériumok(i) Az ember alkotó géniuszának kimagasló remekműve
• (ii) Az emberiség kulúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – jelentős mértékben hatott az építészet / a technológia / a műemlékek / a várostervezés / a tájkialakítás fejlődésére
• (iii) Valamely kulturális hagyomány, illetve letűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kivételes megtestesítője
• (iv) Valamely építészeti stílus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének egy vagy több korszakát reprezentálja
• (v) Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amelyek egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik
• (vi) Közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos olyan kivételes, egyedi jelentőségű eseményekkel vagy élő hagyományokkal, elképzelésekkel, illetve hiedelmekkel, művészeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek egyetemes értéket képviselnek (ez a kritérium csak egy másik kritériummal együtt alkalmazható)Természeti kritériumok
• (vii) Egyedülálló, rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület
• (viii) Kimagasló példája egy fontos, nagy földtörténeti korszaknak, bolygónk története meghatározó szakaszainak, ideértve az élet kialakulásának és fejlődésének emlékeit, a föld felszínét alakító jelentős geológiai folyamatok nyomait és a meghatározó geomorfológiai és fiziográfiai formációkat
• (ix) Kimagasló példája egy meglévő ökológiai rendszernek, a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak
• (x) A biológiai diverzitás természetes előfordulási helyén és környezetében történő, megőrzése szempontjából döntő fontosságú élőhely, ideértve a veszélyeztetett, illetve a tudomány vagy a biológiai örökség megörzése szempontjából kimagasló és egyetemes értékű fajok élőhelyeit

Természeti örökségnek az Egyezmény értelmében olyan

• esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok;
• a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó- ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek;
• természeti tájak

minősülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a természeti kritériumok legalább egyikének:

Kulturális örökségnek az Egyezmény értelmében olyan

• műemlékek (építészeti, monumentális festészeti vagy szobrászati művek, régészeti elemek);
• (épület)együttesek (összefüggő vagy különálló építmények);
• helyszínek (az ember, vagy az ember és a természet közös alkotása)

minősülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség (történelmi autentikusság) kritériumának és a kulturális kritériumok legalább egyikének.

Kulturális örökségek között tartjuk számon az ún. kultúrtájakat (történeti tájakat), amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki – azaz emberkéz alkotta őket, de a természeti hatásokkal szervesen együttműködve. A kultúrtájaknak három fajtáját különböztetjük meg:

• az ember által tudatosan megtervezett és kialakított tájképek, beleértve az épületekhez vagy épületegyüttesekhez kapcsolódó kerteket és parkokat is (pl. a Versailles-i kastély kertje);
• olyan tájak, amelyek fejlődőképesek és egy fejlődési folyamatot tükröznek, amelyek jelenlegi formája természetes környezetükhöz való kapcsolódásuk vagy arra való reagálásuk révén alakult ki (pl. a rizsteraszok Ázsiában, és ide tartozik hazánk három kultúrtája, a Hortobágy, Fertő kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék is);
• ún. társult értékeket hordozó (asszociatív) kultúrtájak, amelyek vallási, művészeti vagy kulturális jelenségeikkel kötődnek a természeti elemekhez (pl. a Tongariroi hegyvidék Új-Zélandon, amelynek vallási jelentősége van a maorik számára).

Forrás: http://www.vilagorokseg.hu/

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.

A Világörökség Listán jelenleg 830 világörökségi helyszín szerepel. Ezekből 644 kulturális világörökség, 162 természeti világörökség, 24 pedig mindkét kategória valamelyik kritériumának megfelel. A jelenleg nyilvántartásba vett világörökségi helyszínek a Föld 138 országában találhatók.

A Világörökség részévé váláshoz az adott helyszínnek meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek. A kritériumokat a szervezet működési szabályzata rögzíti, felülvizsgálatukat, esetleges módosításukat a Világörökség Bizottság végzi. Összesen 6, a kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium, tovább 4, a természeti értékekre vonatkozó kritérium létezik. 2005-ben az addig különálló két kritériumcsoportot egybevonták. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek a tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.