Az Andrássy út 22-es szám alatt Budapest kulturális életének egyik legfontosabb helyszínét, a Magyar Állami Operaházat találjuk. Az 1875-1884. között Ybl Miklós tervei alapján épült neo-reneszánsz épületet – amely Budapest egyik legjelentősebb XIX. századi műemléke – előszeretettel nevezik a világ legszebb operaházának is.

(Tovább…)

Miért is különleges az Andrássy út? Építészetileg három, egymástól jól elkülöníthető részre osztható. A Bajcsy-Zsilinszky úttól a Teréz körútig magas bérpalotákat láthatunk, számos bolttal és vendéglátóhelységgel. A kereszteződésben egyedülálló, nyolcszögletű teret, az Oktogont találjuk. Innen a Kodály köröndig a házak valamivel beljebb épültek, és megjelenik a szervizút is. A sugárút utolsó harmadában, a Hősök teréig pedig villákat találunk, előkertekkel szegélyezve, ezek ma zömében irodaházként működnek vagy valamely követségnek, konzulátusnak adnak otthont. 
(Tovább…)

Hosszú, fárasztó sétákra és a főváros ezernyi arcára készüljön fel az, aki be szeretné barangolni Budapest világörökséggé nyilvánított területeit. A Duna két partja négy hídnyi hosszon, a várnegyed és a Gellért-hegy, a Hősök tere és a teljes Andrássy út, valamint az alatta robogó Milleniumi Földalatti Vasút – csak néhány kiragadott helyszín, melyek bejárása önmagában is kitöltene egy mozgalmas hétvégét. Lehetséges azonban, hogy egy élet is kevés lenne az építészei kincsek sokaságának és a mögöttük rejlő gazdag történelemnek a feltérképezéséhez.

(Tovább…)

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)

Pannonhalma – oly sok mindent jelent e név: nagynevű, rangos iskolát, a magyar kereszténység bölcsőjét, egy felbecsülhetetlen kulturális hagyaték lenyomatát – és a Világörökség részét. A Bencés Főapátság ablakaiból egy ezredév tükröződik vissza, a falak között a magyarság legnagyobb alakjai szólnak a látogatóhoz. Pannonhalma azonban mindenek előtt a folytonosságot testesíti meg. Küldetését a kezdetektől napjainkig töretlenül ellátja, a történelem legsúlyosabb viharaival dacolt, és megmaradt aktív, a jelenben élő és a jövőt szolgáló közösségnek. (Tovább…)

Fertő-tó – Neusiedlersee Kultúrtáj

Az országhatárokon átnyúló Fertő-tó kultúrtájat Ausztria és Magyarország közösen jelöltette a Világörökségi Listára. Festői hegységek, pompás szőlőskertek, kiterjedt legelők jellemzik az Ausztria keleti részén elterülő vidéket.

Az Európában egyedülálló kultúrtáj kialakulása erdőirtás, vízelvezetés, vadászat és legeltetés eredménye. A pannon, az alpesi és a mediterrán területek számtalan növény- és állatfajtája talált élettérre az Alpok és a puszták között elterülő Neusiedler See (Fertő-tó) – Seewinkel Nemzeti Parkban.